Kezdőlap Betegségek Mágnesterápia Professzionális készülékek Készülékek otthoni kezelésre Csatlakoztatható applikátorok Készletek Tanusítványok Referencia Ügyfelektől Videók, akik már használják

PRÓBÁLJA KI KÉSZÜLÉKEINKET INGYENESEN

Nincs más dolga, mint kitölteni az űrlapot, írja le üzenetben, milyen problémára szeretné kipróbálni készülékeinket.
Amint elküldte kérését, azonnal rögzítjük és hamarosan fel is keressük.

  • Elolvastam a felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi Nyilatkozatot valamint...
      Beleegyezem hogy a megadott személyes adataimat tárolják és felhasználják kapcsolatlétesítés céljából.
      Beleegyezem hogy a megadott személyes adataimat tárolják és felhasználják közvetlen reklámozási célokra.
  • Elolvastam a felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi Nyilatkozatot valamint...
      Beleegyezem hogy a megadott személyes adataimat tárolják és felhasználják kapcsolatlétesítés céljából.
      Beleegyezem hogy a megadott személyes adataimat tárolják és felhasználják közvetlen reklámozási célokra.

EGÉSZSÉGPÉNZTÁRRA ELSZÁMOLHATÓ GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK

Partnerünk:

A mágnesterápia történetéből

A mágneses gyógykezelést az emberiség már több száz éve ismeri. Maga a mágnes egy görög városról – Magnesiaról – kapta nevét, ahol vas-oxidot bányásztak nyers formában. Egyes legendák arról szólnak, hogy a kínaiak már Krisztus előtt 4 500-ban ismerték és használták a mágnest.

A mágneses port már a régi időkben használták terápiás célból, pl. tabletta, beöntés, borogatás formájában adagolva, az “örök fiatalság” italába keverve, stb. történt. Különösen hatékony volt a mágneses por borogatás formájában – sebek vagy sérülések gyógyítására, ízületi vagy gerinc-fájdalmak enyhítésére, ízületi sérülésekből eredő ödémák csökkentésére.

Történelmi források azt is említik, hogy már a Római Birodalom császárai (pl. Claudius) a köszvényt  “elektromos halakkal” teli fürdővízben gyógyították. Ma már tudjuk, hogy ez a hal a tengeri rája volt, amelyet megérintve elektromosság, elektromágneses mező jött létre.

Faraday

Az első, ember által létrehozott permanens mágnes az 1649 -1655 közötti időszakban a svájci és német vasolvasztókban készült karbonacélból. Az első terápiás mágnest és elektromágnest 1826-1928 között az angol W. Sturgeon és amerikai J. Henry állította elő. Az ő munkájukat folytatták Faraday, Maxwell és Herz.

A mágnesterápia tudományos alapjai csak a XIX. század végén, a XX. század elején – a fizika, kémia és elektrofiziológia fejlődéséhez kapcsolódva – jöttek létre. Az elektromágneses mező elméletét J.C. Maxwell  angol fizikus alapozta meg, aki felfedezte az elektromágneses mező fő tulajdonságait és 1864-ben – az ún. Maxwell-egyenletek formájában – általánosította az elektromos és mágneses jelenségre vonatkozó ismereteket.

Csehországban a mágnesterápiát Grüner élesztette újjá, majd a XX. század 70-es, 80-as éveiben Jeřábek, aki számos megbetegedéssel kapcsolatban dolgozta fel a mágnesterápia eredményeit – hasonlóan Chvojkához, aki a mágnesterápiás gyógymódot kezdetben a nehezen gyógyuló csonttöréseknél alkalmazta.

A mágnesterápia professzionális alkalmazói

Japánban és az Egyesült Államokban a páciensek konzultálhatnak professzionális mágnesterapeutákkal, akik komplex terápiás tervet állítanak össze a megfelelő étrendkiegészítők és testmozgás beiktatásával is. A mai idők paradox jelensége, hogy a mágnesterápia, amely az eddig megismert gyógymódok eredményességére tekintettel a legjobb statisztikával rendelkezik, legkisebb költséggel és kockázattal jár, nemcsak hogy a fő áramlatok peremén áll, hanem gyakran az utolsó próbálkozásként is szerepel, amikor az össszes, “hagyományos” gyógymód felmondta a szolgálatot.

A klinikai szakemberek – ma jobban, mint bármikor – elismerik a prevenció jelentőségét általánosságban is, de a betegségek szubklinikai stádiumában is. Az orvosi szaktanácsadás a mágneses segédeszközök tekintetében – a ideg- és bőrbetegségekkel, mozgásszervi vagy egyéb szervi megbetegedéssel küzdő – számos páciens részére felbecsülhetetlen segítséget jelenthet.

Az utóbbi években világszerte megnövekedett a mágnesterápia iránti érdeklődés és alkalmazása rendkívül el is terjedt. Nagyszámban kezdték előállítani a terápiás készülékeket és eszközöket. Amerikai források szerint 1996-ban 1,050 millió dollárt költöttek mágnesterápiás segédeszközökre, míg 1999-ben már több, mint 3 milliárd dollárt. A mágnesességgel foglalkozó tudományos kutatók száma manapság több, mint 200.000.

A mágneses mező természetadta törvényszerűségeinek leírása szorosan összefügg a természetes folyamatok általánosabb, az ún. elektromágneses mezőnek a leírásával. A legegyszerűbb elektromágnes tulajdonképpen a hosszú vezeték, melyen keresztül elektromos áram folyik.

A mágneses mező nagyságát annak intenzitása (H) határozza meg (egyenesen arányos az átfolyó árammal és fordítottan arányos a vezeték távolságával, egysége az A/m), vagy a mágneses erővonalak sűrűsége, a mágneses indukció (B), ami az az erő, melyet a mágneses mező a vezetékre gyakorol. Ennek mértékegységei a Gauss (G) és újabban a Tesla (T) (1 T = 10 000 G). A gyakorlatban a használatos mértékegység az mT (l mT = 10 G).